Szisz Ferenc ősi erdélyi szász családból származott, felmenői nem előkelő családbeliek voltak.Családneve eredetileg Süss volt ugyanis az ősei szászok voltak.Nagyapja részt vett az 1848/49-es szabadságharcban magyar oldalon. Édesapja urasági lovászmester volt. A család hét gyermeke közül Ferenc hatodikként született 1873. szeptember 20.-án. Iskolai tanulmányait Dobozon kezdte meg, ahol apja gróf Wenckheim Frigyes birtokán dolgozott gazdatisztként. Hamar kiderült, hogy a fiút leginkább a gépészet érdekli. Az autószerelés mesterségét a pesti Helois műhelyben tanulta ki. Fiatal felnőttként lakatosként dolgozott és rézöntő munkákat vállalt, miközben szabadidejében autótervezői tanulmányokat folytatott.
1901-ben, 27 évesen került Párizsba, miután több európai nagyvárosban is gyakorolta mesterségét. Okleveles gépészként az új technikai csoda, az automobilok rajongója, akit a Renault gyár kezdte el foglalkoztatni. Találmányaival és újításaival jelentősen javította a francia autók versenyképességét. Szisz Ferenc alkotta meg az első szabályozott öngyulladású motort és volt az is, aki elsőként váltotta ki a kurblit egy sűrített levegős indítószerkezettel. A tehetséges magyar hamar nélkülözhetetlen lett a francia autógyárban. Egy évvel azután, hogy felvették a gyárba, őt választották Louis Renault szerelőjének az autóversenyekre. Akkoriban a pilóta mellett az autón utazott - teljes felszereléssel együtt - egy szerelő is. A verseny közben lerobbant autókat a pilótával közösen javították ki.
Az első verseny amelyen részt vett 1902-ben a Párizs-Bécs autó verseny volt.Itt egy 3758 cm3-is Renault-val indult Louis Renault mellett.A versenyen volt egy kisebb baleset ,amely miatt végül a huszonnyolcadik helyen felyezte be a versenyt.
Az 1902-es futamon még mint szerelő Renault mellett
A végzetes 1903-as versenyen Ebben az évben debütált Anjou mellet a Rochefort-i Gordon Bennett versenyen egy igazi gyári Renault-val még két társával egyetemben,ahol is a szivattyúja túlmelegedett majd a 10. helyről az 5. helyen végzett.Novemberben a világhíres amerikai autóversenyen a Vanderbilt kupán indult,ahol sokáig a második helyen ment majd több probléma miatt a 4. helyre esett vissza,de mivel a nézők elözönlötték a pályát és őt nem vették észre,ezért ismét az 5. helyen zárt.
A Vanderbilt Kupán1906-ban kinevezték a Renault tesztelési osztályvezetőjének. Új pozíciója ugyan gyakran akadályozta a versenyeken való részvételben, és ez évben mégis elindult az első Grand Prix-ként jegyzett francia körversenyen és megnyerte azt.
Az autósport évszázados történelme minden korban a technika diadalát jelentette. A sportág első jelentősebb autóversenyt, az első Grand Prix-t Franciaországban rendezték meg 1906. június 26 - 27.-én a Le Mans–Saint Calais–Ferté Bernard országút egy kijelölt szakaszán, amelynek össztávja 103,18 km volt. A két napos versenyenre 34 autó nevezett de 32 autó állt rajthoz. A versenyzőknek 12 kört, összesen 1238,16 km-t kellett megtenniük. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a mai autóversenyeken indulók legfeljebb 305 km-t teljesítenek olyan komoly biztonsági felszerelésekkel, mint például tűzálló overáll, bukósisak, amelyeket akkor még hírből sem ismertek. Ehelyett elegáns öltözékben, egyszerű bőrkesztyűben vezettek, csak a szemüket védte autós szemüveg. A nézők sem 30 m-re a pályától kényelmes lelátókon vagy a tv előtt szurkoltak, hanem az út szélén összetákolt fakerítések mögött.
Ezen a legelső Grand Prix-n elindult egy magyar pilóta is!Igen ő volt Szisz Ferenc, akit az autóversenyzés rajongói inkább Francois Sziszként ismertek, aki meg is nyerte a versenyt. Egy 3A rajtszámú, 12,8 l-es, 105 LE-s Renault AK 90CV-vel versenyzett és szerezte meg a világraszóló diadalt.
Három versenyzőnek óriási előnyt jelentett, hogy a Michelin francia gumigyár új fejlesztésű autógumijaival indulhatott, amelyeket defekt esetén gyorsabban lehetett cserélni. Ez a nagyszerű újdonság nem volt más, mint a könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt gumiabroncs.
Az autósport évszázados történelme minden korban a technika diadalát jelentette. A sportág első jelentősebb autóversenyt, az első Grand Prix-t Franciaországban rendezték meg 1906. június 26 - 27.-én a Le Mans–Saint Calais–Ferté Bernard országút egy kijelölt szakaszán, amelynek össztávja 103,18 km volt. A két napos versenyenre 34 autó nevezett de 32 autó állt rajthoz. A versenyzőknek 12 kört, összesen 1238,16 km-t kellett megtenniük. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a mai autóversenyeken indulók legfeljebb 305 km-t teljesítenek olyan komoly biztonsági felszerelésekkel, mint például tűzálló overáll, bukósisak, amelyeket akkor még hírből sem ismertek. Ehelyett elegáns öltözékben, egyszerű bőrkesztyűben vezettek, csak a szemüket védte autós szemüveg. A nézők sem 30 m-re a pályától kényelmes lelátókon vagy a tv előtt szurkoltak, hanem az út szélén összetákolt fakerítések mögött.
Ezen a legelső Grand Prix-n elindult egy magyar pilóta is!Igen ő volt Szisz Ferenc, akit az autóversenyzés rajongói inkább Francois Sziszként ismertek, aki meg is nyerte a versenyt. Egy 3A rajtszámú, 12,8 l-es, 105 LE-s Renault AK 90CV-vel versenyzett és szerezte meg a világraszóló diadalt.
Három versenyzőnek óriási előnyt jelentett, hogy a Michelin francia gumigyár új fejlesztésű autógumijaival indulhatott, amelyeket defekt esetén gyorsabban lehetett cserélni. Ez a nagyszerű újdonság nem volt más, mint a könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt gumiabroncs.
Képek a versenyrőlSzisz Ferenc vakmerő vezetésével már az első napon 10 perces előnyt szerzett a többi pilótával szemben. A magyar pilóta végül szenzációsnak számító, 101,2 km/h-s átlagsebességgel, 32 perces előnnyel győzött a futamon, amelyet rajta kívül csak tízen tudtak befejezni. A több mint 1238 km teljesítéséhez 12 óra 40 percre és 7 másodpercre volt szüksége, közel 50 fokos hőségben.Volt egy anekdota hogy:A verseny komolyságát és a versenyzők elszántságát mutatja, hogy a futam leintése után az egyik vesztes, Karl Schmöllhaus le akarta lőni a magyar pilótát, de kiütötték kezéből a pisztolyt.(Schmöllhaus nevű induló nem volt-a szerk.) A győztesnek kijáró pezsgőzés javában zajlott még, amikor egy csodálatos hölgy lépett a magyar GP győzteshez és megkérdezte, hogy nem akar-e a Fiatnál versenyezni. Később a tolmácsok elmondták, hogy a Fiat gyár elnökének felesége volt.
A magyar hőst egész Európában ünnepelték, képeslapokat és plakátokat készítettek a győzelméről. Szisz Ferenc a győzelméért 45 ezer frank jutalomban részesült és soron kívül megkapta a francia állampolgárságot. Nevét az első világháború kitöréséig olyan sikeres autóversenyzők neve mellett emlegették, mint Christian Lautenschlager, Carl Jörns, Victor Hémery, Louis Wagner vagy Max Sailer.
A magyar hőst egész Európában ünnepelték, képeslapokat és plakátokat készítettek a győzelméről. Szisz Ferenc a győzelméért 45 ezer frank jutalomban részesült és soron kívül megkapta a francia állampolgárságot. Nevét az első világháború kitöréséig olyan sikeres autóversenyzők neve mellett emlegették, mint Christian Lautenschlager, Carl Jörns, Victor Hémery, Louis Wagner vagy Max Sailer.
Egy képeslap saját aláírással Szerelőjével Marteauval
Továbbra is részt vett nemzetközi versenyeken, ahol nagyszerű eredményeket ért el, de ezt a sikerét már nem tudta megismételni.
1907-ben ismét indult a Francia Nagydíjon továbbra is Renault-val ,ezúttal azonban Nazzaro győzött.Szisz visszafogta magát mert új fogyasztási szabályok jöttek be.7 perccel a győztes mögött ért célba.A verseny utáni ellenőrzésen kiderült,hogy a Renaultban még 301 liter üzemanyag volt,míg Nazzaro gépében mindössze 111 liter.Több spekuláció is született,hogy mi lett volna ha...
1907-ben ismét indult a Francia Nagydíjon továbbra is Renault-val ,ezúttal azonban Nazzaro győzött.Szisz visszafogta magát mert új fogyasztási szabályok jöttek be.7 perccel a győztes mögött ért célba.A verseny utáni ellenőrzésen kiderült,hogy a Renaultban még 301 liter üzemanyag volt,míg Nazzaro gépében mindössze 111 liter.Több spekuláció is született,hogy mi lett volna ha...
1907 Dieppe1908-ban immáron harmadszor indult a Francia Grand Prix-n.Továbbra is erős volt a Renault csapat de sajnos most nem volt annyira szerencsés ugyanis a 2. körben a harmadik helyről kiállni kényszerült a sérült felni miatt.
1908 Francia NagydíjEbben az évben még részt vett Lewis Stranggal és a gyári Renault-val az Amerikai Nagydíjon Savannahban,de ismét a csapágyak problémái miatt a hatodik helyről kiállni kényszerült.
Az Amerikai Nagydíjon 1908-ban1909 elején hagyta el a Renault-t és saját műhelyt nyitott Neuilly-sur-Seine-ben.A Renault ezután majd 60 évig nem is jelentkezett az autósportban.
Hat évre eltűnt ezután a versenyzéstől Szisz de a háború előtti utolsó futamokon részt vett.A z 1914 július 4.-ei Francia Grand Prix-en egy Alda típusú géppel szerepelt-ahol is a rendezők a nagy bajnoknak adták az 1-es rajtszámot-de ismét kísérte a balszerencse.A 11. körben kiállt kereket cserélni,de a porfelhőben nem vette észre az Opellal versenyző Breckheimer és elütötte a magyar versenyzőt.Szerencsére kéztöréssel megúszta Szisz,de ismételten kénytelen volt feladni a versenyt.
Hat évre eltűnt ezután a versenyzéstől Szisz de a háború előtti utolsó futamokon részt vett.A z 1914 július 4.-ei Francia Grand Prix-en egy Alda típusú géppel szerepelt-ahol is a rendezők a nagy bajnoknak adták az 1-es rajtszámot-de ismét kísérte a balszerencse.A 11. körben kiállt kereket cserélni,de a porfelhőben nem vette észre az Opellal versenyző Breckheimer és elütötte a magyar versenyzőt.Szerencsére kéztöréssel megúszta Szisz,de ismételten kénytelen volt feladni a versenyt.
A baleset képei-a 2-es gép BreckheimerViszont 3 héttel később az Anjou-i pályán egy Lorraine-Dietrich versenyautóval fényes győzelmet aratott.
A háborúban önkéntesként vett részt francia oldalon-Algériába szállított csapatokat,de 8 hónappal később tifuszt kapott és leszerelt. Az első világháború után is saját üzletét folytatta, de dolgozott a Breugeot repülőgépgyárban,majd 1924 júliusában még egyszer visszatért a pályákra a Francia Túra autó versenyre egy gyári La Buires versenyautóval,de sajnos mindössze egy gép indult a négyből.Az 1930-as évektől pedig feleségével visszavonultan élt a Párizstól 40 km-re lévő villájában. Egyes források szerint sokáig látogatták őket a rokonok Magyarországról,sőt egy régi barátja és versenyző társa Sergei Dimitriewich is sokszor látogatta-akivel 1908-ban voltak csapattársak.Szisz Ferenc 1944. február 21.-én, 71 éves korában hunyt el tüdőgyulladásban. Az auffargis-i temetőben helyezték örök nyugalomra. Feleségével közös sírját a Francia Autóklub és a Renault Művek gondozzák a mai napig is. Szisz Ferenc tiszteletére a Hungaroring első kanyarját a nagyszerű pilótáról nevezték el, a magyar pálya főbejáratánál pedig autójával közös szobra áll. Franciaországban is szívesen emlékeznek a hős magyarra, emlékét emlékmű és több múzeum őrzi.
Szisz Ferenc szobra a Hungaroring bejáratánálEgy kis "bonyodalom" is támadt Szisz Ferenc körül az 50-es években.Néhány kutató megtalálta Sziszt és az 1956-os Budapesti Nemzetkőzi Vásáron egy ál-Szisz nyilatkozott,sőt állítólag apanázst is kapott a Renault gyártól egészen haláláig.
Amennyiben kíváncsi Szisz versenyeire videón kérem jelezze e-mailben:sramoa@gmail.com
Amennyiben kíváncsi Szisz versenyeire videón kérem jelezze e-mailben:sramoa@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése